tessék

számot adok. Igaz, hogy abszolút nem szoktam írni ide, de valamire csak kell használnom és meg kell hagyni a 2009 igen jól sikerült, így hát most egy kis tömör ömlengésre fogom használni. Naszóval. Ez a bejegyzés sem lesz sokkal hosszabb vagy kimerítőbb, mint a tavalyi (eme) (megjegyzés egy jövőbeli énemtől, aki már megírta: de igenis hosszabb lett, tartalmasabb nem).


Olyan borzadályt sem éltem még meg, mint tavaly szilveszterkor, de a többi nap kompenzált. Volt belőle 365 vagy mennyi. Remélem nem általános törvényről van szó, hogy rossz szilveszter- jó év és fordítva, mert akkor idén bajban lennék.
A január ettől eltekintve is viszonylag fosul kezdődött, aztán helyre állt a béke és végül a májusi szél (furfangos északi?!) végleg elfújta amit kellett.
Februárban egyértelműen kizárólag szakmai CERN-túra, ahol csak a CERN volt unalmas ( Lausanne, Grenoble, Genf, hóvihar: ezek nem).
Itt viszonylag sok helyről jött rossz hír....
Kórussal Salzburg!
Csill szánkó aztán kirándulás.
Nyifff.......... hát ehhez sem tudok most mit írni, talán csak ennyit: hmmmm és még több.
Balaton Summer School hűűűűűű (soksok sokminden, de egy nagyon)
Jött egy baba is a családba.
Milánó!
Böfi (ugyan csak 4 napot, de ennyire jó még sosem volt, leszámítva a gólyakorit, mert az más kategória). Én akkor olyat láttam az égen, mint még soha! (mimást, csillagokat, de......)
Sopron hohóóóóóóóó, vicc!
Skü-éjszakaitúra-Fót (a fele fizikus program volt, a fele kórus. Viszont összefolyik az a pár nap, mert nem aludtam köztük - ez sem igaz: kétszer is sikerült a sziklákon valahol félúton).
Tortúra: a túra része nem volt jó, vagyis nem volt, ezért nem volt jó, de a többi része vagy korrekt vagy fergeteges (bizonyára mindenki látta a videót a GKV ZRt. sajtótájékoztatójáról).
Temérdek PacalPistás lopott óra.
Rexfilm verseny forgatása. Zsenik......
Csillagászmozik, höhö
Angol tanfolyam. Most komolyan, lelkesedéssel járok oda! hiszitek ezt?!

a többire nem emlékszem....... vagy nem mondom el........

summa

Kedves blogbarátaim közül tetemes mennyiség készített összegzést az elmúlt évről. Majom leszek és megpróbálkozom vele én is. életem ártatlan örömei........... ezek szerint most is csak az örömökről fogok írni, azok közül is csak az ártatlanokat merem megosztani.


Két csudálatos táltos került a birtokomba (mindkettő Csepel gyártmány). Egy ötfokozatú kékség és egy igazi ritkaság: női vázas Tihany (íves vörös gyönyörűség).
Rengeteg koncert az én cserfes kis énekhadammal és hatalmas teljesítmények: doktori koncert, Zeneakadémia.
Utazás ezerfelé. Fizikailag és gondolatilag (könyvek, könyvek, könyvek: a 2008-as nyertes, csekély előnnyel: Zsoldos Péter - Távoli tűz)
Megváltom a világot (a Rügyek és Gyökerek Egyesület nevében)
stb
stb
stb

Na így jár az, akinek nincsenek írói erei és a szófosásra is immunissá vált már rég (Panna ezt te okozhattad....... elvitted olaszba az össze családi beszédtartalékot). Nem tudok sokat írni, azt is ritkán.

homokozó

Közzé kell tennem a most előkerült régi fotót, annyira vicces. Még érzem a homok (szerintem azt a meghatározó aromát a macskák okozták) szagát és ízét... ott vannak azok a csodás padok és a nagyot lengő jó hosszú hinta. A zöld homokozó vödrünk....


Aki nem jönne rá magától:
- félrevonultan a nővérem csücsizik baloldalt
- nővéremmel hasonló ruhát viselünk
- hol másutt lehetnék, mint előtérben a kép központi részén ?!


Na, ebből már pontosan tudni lehet, hogy melyik is vagyok én! (a többiekről egyébként fogalmam sincs)

lilla

Ó ÉG! Mire bukkantam mán' megint. Ilyen ez az időszak, mindent meg kell tenni a tanulás elkerüléséért. Vince Lilla. Jajj. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki most feljajjozik, gondolok itt családom számos tagjára.
Már nem is emlékszem mikor, de igen pöttömként egyik (asszem) szülinapra kaptunk nővéremmel egy frankó kis ajándékot. Sétarepülőztünk. Nagyi jött velünk meg a pilóta egy kis géppel. Hát tisztára, mint egy autó. Tényleg kicsi lehettem, mert még autóban hányós korszakomat éltem. Ismétlem: tisztára, mint egy autó. Úgy rázott a fránya motor mindent, hogy az útból csak arra emlékszem, hogy a hátsó ülésen őrlődtem a gyönyörködés és a hányinger között. Néztem a repcsi kerekeire ragadt fű csomókat, ahogy a szélben lebegnek. A dolog legjobb része az volt, hogy leszállás után kaptunk egy ajándék kazit. Jó kis reklám kazit. Vince Lilla tündökölt rajta négy teljes számmal illetve két meggyőző beszéddel, hogy mennyire jó üzlet az üzletembereknek repülővel menni akárhová.... mert az idő pénz! Talán, mert rosszul voltam (vagy inkább, mert senkinek nem kellett?!) megkaptam a kazettát és féltve őrzött kincsként imádtam. Évekig. Négy számot. Én lehettem abban az időben a legjobb marketing fogás. Kívülről fújtam már egy hét múlva a reklámszövegeket is. Hogy senkit ne zavarjak vele, fülhallgatóval hallgattam. Énekeltem is hozzá (hogy senkit ne zavarjak!).
A számokat még tudom, szerintem vésővel sem lehet eltávolítani őket onnan, ahol vannak. (ijjá, lehet, hogy túl sok memóriát foglalnak és most miattuk nem megy más, ugye?). ÉÉÉÉÉÉS MEGTALÁLTAM négyből HÁRMAT! Most itt.Hallgatom őket. Fújom őket. Trillázok! "Nincs alattunk háló és nem számít a mélység. A fák vonala csupán a Föld homlokán...." (most hallom ám, hogy nem is így van: nem a fák vonala, hanem a fák vonalak - mert magasan vagyunk. Vili ugye?).
Egyszer majd közzéteszem a linket is, de most ismét rám tört a féltve őrzés.

Egyébként nem is szeretem ezeket a számokat.