alma

Egy főzős műsorban hallottam tegnap azt a tanácsot, hogy együnk almát. Indoklás: mert az alma sok kémiai elemet tartalmaz.
Ezen a forradalmat keltő beszéden felbuzdulva ma ettem egy kicsit...

ammmm

Holnapra talán sütök valamit, hogy megmutassam főző és sütőzsenim a kórus többi tagjának. Keresgélem a recepteket, de semmi jó....... azért találtam egy igen hívogatót: ERDÉLYI RAFFAELLO SZELET. Nem mertem továbbmenni és elolvasni eme autentikus erdélyi eledel összetevőit.
Amúgy meg nagyon vonzana a darázsfészek. Még nem csináltam, de ejjdemennyire szeretem (és nem ettem már évek óta).

őrjöngő reggeli

Hát én milyen boldog voltam! És nem csak én. Az egész nagycsapat. Összetöltuk a négyszemélyes asztalokat és körbeültük a kialakított hosszút, mint oviban. Igazi menzáskakaó volt reggelire!!! Kancsókban tálalva, annyira édesen, hogy ne érezd mennyire odaégett, egy kicsi úszó földarabbal. Álom volt. Mindannyiunkról sugárzott a boldogság és csak nevettünk. Én három bögrével ittam.
Ebédre pedig betűűűűtészta volt. Mondanomsekell...... könyékig túrtunk a levesben, hogy kirakjuk a nevünket és, hogy betűből jósoljunk magunknak.
Komolyan mondom, tökéletes hétvége volt!

hagyomány

A kőrözött készítésének egyik alap momentuma a hagyma felszeletelése. Most két csudálatosan friss és zsenge darabot sikerült kifognom... Szenvedtem, ahogy azt kell, de eszembe jutott egy szép családi történet, melynek szereplői: Papa, erőspaprika, daráló, búvárszemüveg. A többit ki lehet találni! Még jó, hogy épp nyaralni készülünk és akadt a lakásban egy előbányászott búvárszemüveg (ennek az előkerítése is megér egy történetet, de nem most.... csak annyit, hogy a szövőszékek mögötti dobozban volt, amiben régebben a fényképezőgépemet tároltam újságpapírok társaságában).
Szóval, a remek ötlet és a kivitelezéséhez szükséges eszköz is előállt. Bevetettem a hagyma elleni harcban, méghozzá sikeresen. Csodálatos érzés tágra nyílt szemekkel, boldogan nézni a haláltusájukat, percekig, könnyek nélkül.
Persze hátrányai vannak ennek is, mint mindennek. A búvárszemüveg bepárásodik és szellőztetni kell időnként, az orromat pedig lehetetlen használni, így egy idő után a torkomat is marni kezdi a hagyma.
Legközelebb lehet, hogy elég lenne csupán egy úszószemüveg?!

még úccse

Szuper egy hétvégét éltem át. A kezdeti nehézségek is segítettek, hogy a végére szuper legyen. Hétfőn lett volna pályafutásom ~ 2. legnehezebb vizsgája.......... aggodalom, gyötrelem, lelkiismeret furdalás. Ehhez hozzájárult a kellemesen eltöltött 4 órás buszút. Kiderült, hogy a mohácsi gyorsjárat címkét viselő busszal csak az a gond, hogy nem megy el odáig. Így még éppen helyet kapva (bár elkülönülve) felnyomakodtunk a másik buszra (az előre váltott jegyek elfogytak már egy órával azelőtt....). Fenék, pocak, minden belógott az ülésemre és még egy szörnyen izzadó fószert is kikaptam. Kapaszkodott és csöpögött a kezéről az izzadság.............jáhj, néha a lábamra, néha a kezemre (épp merre kanyarodott a busz). Hát hányingerem lett rendesen. Még jó, hogy csak DÚV-ig utazott.
Jajj, de a másnap, az más nap....... Lovaspanzióban voltunk családi ramazúrin. Két büdös kutya, medence, mérhetetlen sok étel és ital társaságában. Divattá lett a ruhástul fürdés. Én is megkaptam. Belebaszarintottak. Node, mindent ki kell próbálni, még úgysem fürödtem szoknyában és blúzban!
Az éccaka kicsit rendezettebben ment tovább. Volt tambura feszt. Ottan üldögéltünk néhányan és söröcskéltünk jó darabig.

csoki from Milan

keltek

Háhááááááááá, tényleg beindult az én-pékség, ahogy már megjósoltam. Tegnap este nagy dagasztás, gyúrás, szitkozódás közepette elkészültek az eszményien finom első variációk. A perec tökéletes lett, nem is kell a továbbiakban változtatnom rajta, csak a méretével fogok játszadozni kicsit. Tenyérnyi nagyságú dundi sós perecek kerültek ki a sütőből. Annyira pufókok lettek, hogy nem is maradt rés benne. Puha és omlós, finom sós plecsnikkel tarkított. Finomabb a nagy állatkerti pereceknél!
A kakaóscsiga is frankó, bár azt hiszem másfajta tölteléket fogok belerakni és nem hagyom ennyire megégni a hátsó sort!
Borzasztóan elégedett vagyok........

pékség

A hatalmas én-pékség nemsokára beüzemel! Annyira régen sütöttem már finom kis pékárukat, hogy üresség támadt odabent a (hasamban ?!) lelkemben. Kenyérféleség sütő tehetségem kibontakozóban volt még pár hónapja, aztán kimúltak az ambíciók. Most visszatért elsöprő erővel a vágy, hogy cipócskákat, kifliket, zsömléket, kenyereket és lepényféléket állítsak elő. Ha túlélem ezt a hetet, neki is állok. Azt hiszem holmi cipókkal fogok kezdeni..........