fény

Pannától kapott villőgócsodám most már kitűnően működik. Amikor elhatároztam, hogy indulás előtt felszerelem, úgy gondoltam elég 10 perc is (használati utasítás valahol Milánóban éli egyszerű világát........ és hát 2 csavar tartja az egészet). Fél óra lett belőle és további gyors javítgatások sora az elkövetkező napokban.
Természetes dolog (sőt, magától értetődő), hogy az úgy nem lehetséges, ahogy a dobozon van felrajzolva. Bizonyára csak az én küllőim és patkófékeim térnek el a megszokottól az egész nagyvilágban (a kosár szerelésénél csak az én lámpám, kerekem, kormányom, sárvédőm és vázam lett hirtelen deviáns). Jajjj, na mindegy is. Leküzdöttem az akadályokat, felhasználtam egy kis drótot a madáretetőből, mivel az volt a pincében legközelebb hozzám, és beszorítottam a tartót a küllők közé........... A következő problémák a tesztelésnél jelentkeztek. Józsival sikerült rájönnünk, hogy valami akkor sem stimmel: tükörírással jelennek meg a feliratok. Az egész koncepcióm megborulni látszott, hiszen, ha megfordítom a bizbaszt, akkor kirepül az izé, ha gyorsan megyek (akkor miért úgy rajzolták, vagy csak az én gyorsmenésem nem illik a képbe vagy az én kerekem forog fordítva?!). Két befőttes gumi végül ezen is segített.

csövi

Az egyetemhez vezető aluljáró kimondottan nagy forgalmú hely, bár méretei nem túlontúl nagyok. Azért ezt legalább ketten nem így gondolták és kecsesen beköltöztek a két fal közé olyan 3:2 arányú tagolással. Így az áramló tömeg még meg is oszlik és minden irányból szemügyre veheti, hogy miként él két ember egy szivacson.......
Ja, idegesít. Gusztustalannak tartom és elítélendő módon már immúnis vagyok az ilyen jelenségekre és ezért a sajnálat érzése sem támad meg mellettük való elhaladtomban. Na, dühös az vagyok! Mivel betelepítették azt a sok drámaian intelligens szociológust az ELTE TTK-IK épületébe (igenis érezhető a változás és nem épp előnyére), én úgy gondolom itt a remek alkalom egy kis terepgyakorlatra. Hát csináljanak valamit a drága kis pácienseikkel, atyalapatyalázzák el őket valami jobb helyre (ehhez képest még egy fanatikus ábrázatú egyént sem láttam a több ezerből megállni a matrac mellett legalább egy kérdés erejéig). ........... Mi max az űrbe tudnánk kilőni őket (ha belegondolok, nem is rossz megoldás)

látomás

Álomszerű. Vasárnap este, üres pincehelyiség, piros bőrfotelek, csak 3 vörös, de az is elég, bár nem is fotel. Eddig még nem láttam buszon tyúkforma konyhai órát, ami világít, ha le akarnak szállni....... bár lehet, hogy most sem?! Ördögi piros fénnyel világította meg a felette lógó nyúlszerű medvét és a fészket, amiben ült. Aztán jött egy kis hab. Csak hab, és lelki szemeimmel látom, hogy valaki a földet támasztja nevettében. Továbbindultunk, elég volt ebből a látomásból.

Árpád híd

Valamelyik nap kórusra igyekezvén, egy nő megállított az utcán. Arra volt kíváncsi, hogy merre van az Árpád híd (helyszín: Kőbánya, Mázsa tér......). Igazából csupán megerősítést várt, hogy jó irányba mutat e. Éppenséggel nem így volt, olyan bőszen mutatott kelet felé, hogy alig volt szívem kiábrándítani (ha arra megy csak jó pár év múlva éri el az Árpád hidat). Nem is értem, hogy az illető objektumtól ennyire távol, hogyan lehetséges egyáltalán az ilyen célzott keresés. Mintha csak egy környező utcát keresett volna.........
Én persze bőszen belemutattam a levegőbe, hogy egészen pontosan arrafelé kell legyen az a híd. (Jólvan, utána egy kis magyarázatot is fűztem hozzá.)

ócska

A permanens tanulás közé színt csempészendő, ma reggel kilátogattunk a Verseny utcai ócskapiacra. Élmény volt. Ennyi retek embert egy rakáson ..... Na mindegy, azért megrakodva tértünk haza összességében, jó sok könyvvel.
A szívfacsaró rész most következik: szép számmal lehet eladó bicikliket találni a piacon, méghozzá megnyerő külsejű versenygépeket is. (ha valakit érint: volt egy zöld Puch, egy fehér-zöld Puch, kék-fehér KTM...... ezekre emlékszem). Ott sírtak egyedül, elrabolva, magányosan, olyan emberek között........ Jajj drága Centurion, vigyázz magadra, nehogy ott köss ki nekem! Egyébként rákérdeztünk az árukra. Olyan 20-25 közöttit mondott rájuk, de csak a hasára csapott. Szóval szerintem egy 10-ért odaadja bármelyiket, ha meggyőzi az ember (számolhatunk olyan 90%-os árréssel még akkor is).

alma

Egy főzős műsorban hallottam tegnap azt a tanácsot, hogy együnk almát. Indoklás: mert az alma sok kémiai elemet tartalmaz.
Ezen a forradalmat keltő beszéden felbuzdulva ma ettem egy kicsit...

szmog

Megint világot láttam. Ma is voltam vezetni, mivel szmogriadó van.............. Persze mi szabályosan közlekedtünk a páros rendszámunkkal. Hohó, elfurikáztam Gazdagrétre, majd onnan vissza Kőbányára és ott meg el az autószerelőhöz (nem, nem lett az autónak semmi baja, más ügyben....). Cikázásunk közben épp elég idő maradt kiveséznünk a szmogriadós mizériát. Mivel nem büntethető, ha valaki megszegi, hát mindenki megszegi (ezt tapasztaltuk az utakon) kivéve a vizsgabiztosok. Már az oktatóautókat is neccesen lehet használni, mert ellenőrzik, de a vizsgáztatók meg kijelentették, hogy ők betartják a bulit. Naja, csak hónapokkal előtte be kell könyörögni magad egy időpontra..... és a legszebb, hogy ezek után a tanulónak kell pótvizsga díjat fizetni.......... (mivan??????')
És akkor már nem is beszélek arról a rejtélyes dologról, hogy a taxisok közlekedhetnek, a tanulóvezetők meg nem......... (az oktató nem a vezetésből él, mint ahogy a taxis is?)

iq

Mit gondoltok, milyen eredmény születhet egy IQ teszt során, ha az illető alany egész nap k-val ba*** fluidummechanikát tanult? Gyengébb vagy tán jobb eredmény érhető el? Most komolyan! Túráztattam az agyam, így a bemelegítéssel nem lehet gond (bár szerintem már az agyamra ment), de le is amortizálódott így estére.
Najó, tegyük fel, hogy ezek a hatások kiegyenlítették egymást és ez nem okoz gondot az értékelésnél. Az viszont szerintem átverés, hogy nem írják ki, hogy mennyi kérdés van még hátra. Az utlsó kérdés előtt elmentem pisilni, azzal a tudattal, hogy még biztos sok van, meg úgy sem méri az időt.....
Hát persze, hogy számított!
Ezek után még maradt némi reményem, hogy elhitessem magammal, csak véletlenül, éppcsak ebben a tesztben és csupáncsak a körülmények (perceket hagytam elszaladni!!!!) miatt maradtam le 2 ponttal a very superior címről és maradtam very nélküli. Szimplán csak superior............................

na azért

Szépen nézett volna ki, ha egy bizonyos valakihez kollektíve, egy emberként hozzávágjuk a kezünkben levő mappákat (kizárólag sarkosan érintkezve!), lekapjuk cipőinket és azzal is hasonló módon járunk el (kizárólag sarkosan érintkezve!). Majd mielőtt feltápászkodna, rávetjük magunkat.....bár csak a színpadon állók 2/3-a.
Ez persze elmaradt, helyette magunkban forrongtunk, csukladozva rázkódtunk és egymást böködtük legfeljebb. No, majd szombaton szépen kivesézzük az estet és úgy fog csuklani az illető, hogy .... remélem épp valami irtóra fontosat fog csinálni (mondjuk karácsonyi beszédet tart a nyenyerehadnak).
Node volt ám jó oldala is az estének: 3 ragyogó művet énekeltünk (abból kettő ragyogó módon is hangzott) a Zeneakadémián .... azért ez a része felejthetetlen lesz.

süllyedés

Földbetiportak, döngöltek minket Kattyal............... ilyet nem lehet csinálni még akkor sem, ha netán tisztában vagyunk mindennel, mint mondjuk a pirosautósok, akik a legjobban tudják, amit tudniuk kell és érdemes. Node pont ők nem tennének ilyet soha, mert a lényeg veszne el és akkor mi haszna van.............És épp karaoke közben? Tiszta világvége-tragédia, de jót röhögtem.

szánalom

A telefonomban unalmam tetőfokán épp az előre megírt (sablon) smseket nézegettem és az egyik annyira megérintett:

Én is szeretlek.

Szánalom alja. Ha véletlenül kapna valaki egy szeretlek üzenetet, nehogymár egy percet is a válasszal töltsön (bár ennek elküldése sem rövidebb idő, mint megírni magát a 3 szót). Kétségbe esem.

fair trade

Évekig egybehangzó módon állítottam (én és én), hogy képtelenség számomra a nyaklánc viselése. Erre egy kidolgozott elmélet is van, miszerint a szemüveg már épp eléggé hangsúlyos dolog és a nyaklánc csak összezárná a fejünket (a fülbevaló ellenben tökéletes függeléke az arcnak, mivel folytatja kissé a szemüveg ívét). Ejhám, de most nem bírtam kapzsiságommal, divatpunciságommal, gyöngyimádatommal, és az olcsó áru keltette ördögi hívószóval. El sem hiszem, hogy annyiba került, amennyibe............. Köldökig érő gyöngysor, abból is 6db tesz ki egy láncot....... nos ez 200HUF. Bele sem merek gondolni, hogy kicsi kínai, bangladesi, indiai (a satöbbik is) koszos gyerkőcök egész nap csak ezeket fűzik, hogy belevakulnak. Aztán megkapják érte járandósagukat, szerintem 20 forintnak megfelelő összeget sem egy napra.....bár elképzelhetőnek tartom, hogy semmit sem kapnak........ a kész termék ára jóval az alapanyag kiskerár alatt van.....
Nem akarom tudni miként éri ez meg nekik (de asszem tudnom kéne. Mindenkinek....)

eset

Hajnalban cammogok hazafelé a Lehel utcai barátnémtól. A saroknál jártam épp, amikor egy hatalmas csattanást hallok az utcából, de mivel még a sarok előtt voltam kicsivel nem láttam be az utcát, hogy mi történt. Kb. 2 másodperc múlva csikorgás közepette egy autó csúszik el az orrom előtt ferde testhelyzetben a villamossíneken, jelentős sebességgel. Asse tudtam, merre száguld, pörgött- forgott és csak jött, jött. Lemerevedve bámultam (fussak? merre?), amint beleszáll a villamosmegállóba. Eszméletlen robaj és utána csend. Meg se tudtam moccanni. Most mi van?! Ha odarohanok és felrobban? Ha nem is egész embereket találok?
Aztán inkább odaszaladtam egy külföldi sráccal egyetemben. Csak egy ember ült benne és már mászott ki a kocsiból mire odaértünk. Láthatólag nem lett baja, amit nem is értek.................... A kocsi totálkárosra összetört, fura szagok keveredtek, az autó mindenféle folyadékai. Belül füst.
A villamosmegállókban nem állt senki, ami egy égi rendelet lehetett, hiszen fél 5 múlt nem sokkal, az első villamosok ideje. Pár perc múlva meg is jelent egy villamos a színen.
Kissé gyomorgörccsel utaztam hazafelé.

ammmm

Holnapra talán sütök valamit, hogy megmutassam főző és sütőzsenim a kórus többi tagjának. Keresgélem a recepteket, de semmi jó....... azért találtam egy igen hívogatót: ERDÉLYI RAFFAELLO SZELET. Nem mertem továbbmenni és elolvasni eme autentikus erdélyi eledel összetevőit.
Amúgy meg nagyon vonzana a darázsfészek. Még nem csináltam, de ejjdemennyire szeretem (és nem ettem már évek óta).

én ott sem voltam

Kisebb konfliktusba keveredtem a 90-es buszon. Egy osztály jött le a Normafától, gondolom felvitték őket az első tanítási napokban, nehogy megerőltetően kezdődjön az új év. Láthatólag a többség még nem is utazott ezzel a járattal, ilyen messze a nyolckertől, tehát megérte a kiruccanás (édásjóistánám, düől á busz..... és mindegyik egyszerre visított a kanyarban). A lényeg a lényegben, hogy nem minden ok nélkül, kivertem az egyik széplány kezéből a telefont és megemlítettem az anyját, de a nyelvem hegyén levő többi jelzőt még időben visszarántottam (egy egész osztály volt ott). Aztán blaa, blaaa és sajnos le kellett szállnom. Ott Budán, a hegyek lábánál, még a dombos részen, távol a VIII., X.- től. Azt hihették, hogy Budai téglaházas vagyok .....
Öröm így utazni (amúgy is) a BKV-n, kiadni egy rakat pénzt, 270 HUF 20 percért és közben még szagolhatod, hallgathatod, tűrheted, vitatkozhatsz, verekedhetsz (najó az nem volt) .....
Még jó, hogy nem is volt jegyem .... (szerintem nekik sem, ott sem voltunk, meg sem történt)

a HALak úszni tanulnak

Hetente jelennek meg az ilyen jellegű hírek. Figyelemreméltóak, csodálatosak, de komolyan félek tőlük. (Túl sok science fiction-t olvastam volna?!)

1. "Emotibotokat mutattak be Londonban: Humanoidokat régóta fejlesztenek, rendszeresen tudósít róluk a média. Csakhogy a mozgásnál, két lábon járásnál még fontosabb az emberi érzelmek valamilyen szintű dekódolása és a hitelesnek tűnő reakció. ...Az utóbbi tíz esztendőben alakult ki az ezzel a témakörrel foglalkozó szakterület. Az új masináknak még egy találó nevet is adtak: emotibotok (emotibots). A londoni tudományos múzeum ilyen szerkezetekből rendezett érdekes kiállítást július utolsó hetében. „Mi is érző gépek vagyunk” – mondta a rendezvényről az egyik kiállító.... A gépgyerek szemmel láthatóan örül, ha simogatják. Egy másik árgus tekintettel követi lépteinket, és kifejezetten fenyegetően néz ..... Igény van a robotokra játékként, társpótlóként ...."
2. "Patkányagy irányítja a robotot : A robot, ami a Gordon nevet kapta, egy szonárral tájékozódik, és az élő agy irányítja úgy, hogy mozgás közben ne ütközzön neki akadályoknak. A robothoz egy patkányembrió agykérgéből vettek ki 300 ezer neuront. ... A robot és az agy Bluetooth kapcsolaton keresztül kommunikál egymással, a jeleket elektródák továbbítják az agysejtekhez. Gordon agyát elektromos stimulálással tanították meg a robot vezérlésére, de egy idő után képes magától is tanulni, és tökéletesíteni a navigációt. "

(idézetek az index cikkeiből: www.index.hu)

Azt hiszem itt az ideje, hogy a robotika három alaptörvényét is megtanítsák nekik (hitelesnek tűnő reakció?: hazudni, egy idő után képes magától tanulni?) (lesznek itt HALak rendesen :) )

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
   
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
   
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és a második törvény előírásaiba.

Isaac Asimov

reccs

ejjjj, szétszakadt a seggemen a kedvenc nadrágom. Már jó öreg volt, úgy 5-6 éves, így bizton állítom, hogy nem a hátsóm méretei miatt történt az incidens.

még úccse

Szuper egy hétvégét éltem át. A kezdeti nehézségek is segítettek, hogy a végére szuper legyen. Hétfőn lett volna pályafutásom ~ 2. legnehezebb vizsgája.......... aggodalom, gyötrelem, lelkiismeret furdalás. Ehhez hozzájárult a kellemesen eltöltött 4 órás buszút. Kiderült, hogy a mohácsi gyorsjárat címkét viselő busszal csak az a gond, hogy nem megy el odáig. Így még éppen helyet kapva (bár elkülönülve) felnyomakodtunk a másik buszra (az előre váltott jegyek elfogytak már egy órával azelőtt....). Fenék, pocak, minden belógott az ülésemre és még egy szörnyen izzadó fószert is kikaptam. Kapaszkodott és csöpögött a kezéről az izzadság.............jáhj, néha a lábamra, néha a kezemre (épp merre kanyarodott a busz). Hát hányingerem lett rendesen. Még jó, hogy csak DÚV-ig utazott.
Jajj, de a másnap, az más nap....... Lovaspanzióban voltunk családi ramazúrin. Két büdös kutya, medence, mérhetetlen sok étel és ital társaságában. Divattá lett a ruhástul fürdés. Én is megkaptam. Belebaszarintottak. Node, mindent ki kell próbálni, még úgysem fürödtem szoknyában és blúzban!
Az éccaka kicsit rendezettebben ment tovább. Volt tambura feszt. Ottan üldögéltünk néhányan és söröcskéltünk jó darabig.

Szúnyogvadász- magasabb szintre léphet

A szúnyogok természetes velejárója a pánikroham, a tapasztalat ezt mutatja. Aludni képtelenség, ha egy légtérben tartózkodunk. Szemhéjam a zümmögés ütemére rángatózik miközben a téli takaró alatt izzadok és remegek összegömbölyödve. Ha ezt meguntam, jöhet a vadászat. Ablak becsuk, villany felolt. Egy törülköző, póló, nadrág......egyéb segítsége is szükséges (ezzel taszítom a halálba őket). Felállok az ágyra és réssé szűkült szemmel végigpásztázom a plafont, a falakat, kiélesedett füleimmel pedig hallgatom, hogy melyik irányból jön a kis vibráló, gyilkos hang. Halálos csapás következik!
Profizmus jellemzi mozdulataimat, a gond csupán az, hogy nem otthon vagyok. A belmagasság kb 3 méter, így lőttek a plafonnak, a szobában horkolnak, így még a hangjukat sem tudom bemérni. Esélytelen. Fel kell állítanom titkos csapdámat. Önmagamat. Lefekszem az ágyra, beleolvadok az alvó környezetbe, de nem alszom. Szemeim tágra vannak nyitva és várják a prédát. Mozdulatlan vagyok, csak szemgolyóm pásztázza folyamatosan az eget, rendíthetetlenül. Vár, figyel, öl.
Vagy belealszik....

piú-piú-tú-tú-tú

Szuper. Hajnaltájt negyed négy körül arra ébredtem, hogy szól egy kocsiriasztó a sarkon. Szokott, hát majd abbahagyja. Öt felé már görcsben állt az agyam. Olvastam, mászkáltam, háromszor pisiltem. Volt pár remény keltő alkalom, úgy húszpercenként, amikor lemerült a sziréna, de aztán újult erővel, még hangosabban mindig előröl kezdte. Már nyivákoltam kínomban és az ujjaimat dugdostam a fülembe, mert a tenyeres letakarás haszontalannak bizonyult. Túl sok levegő maradt a tenyerem alatt a fülemben. Az ujjaim pedig vagy elzsibbadtak vagy kiestek a bóbiskolások alkalmával.
Nem hiába jártam én már Pakson! Eszembe fúrta magát két kicsi, zöld bigyó. Tudtam, hogy valamelyik kacatos-cipősdobozomban laknak, hát megkerestem őket. Füldugók. Bepasszíroztam őket és bár csukva volt az ablak, el tudtam aludni f6-kor. Azt se hallottam, hogy anya mit mond, amikor bekukkantott a szobámba 7 órakor. Csak néztem rá bambán és időbe telt, mire rájöttem a füldugók rejtélyes mellékhatására (nem hall benne az ember).