picasso

Festettünk. Hajat. Még sosem volt ebben részem, de egyszer mindent ki kell próbálni és én kacérkodom egy ideje a dologgal. A fakó-sötétbarna ("magyarbarna") életrekeltése volt a cél. Nem drasztikus változást akartam (bár régi álmom, hogy Meg Ryan legyek, de a fejem is!) csupán fényt, kicsi színt.
A kezdeti kétségbeesésem, miszerint nem történt változás elszelelt, mert természetes fényben ragyogóan festek (mondom, mint Picasso). Hajszínem épp közelíti a szemem színét........ elégedett vagyok! Köszönöm a segítséget csokoládébarna és valószínűleg valós barátnőmnek.

szánalom

A telefonomban unalmam tetőfokán épp az előre megírt (sablon) smseket nézegettem és az egyik annyira megérintett:

Én is szeretlek.

Szánalom alja. Ha véletlenül kapna valaki egy szeretlek üzenetet, nehogymár egy percet is a válasszal töltsön (bár ennek elküldése sem rövidebb idő, mint megírni magát a 3 szót). Kétségbe esem.

Unatkozik?

Vásároljon mosómedvét! Illetve ajánlanék két alternatívát is:

2008. december 16. (kedd):
Zeneakadémia Nagyterem
Ünnepi koncert Kodály Zoltán 126. születésnapján
(belépés díjmentes állítólag)

Kodály: Marosszéki táncok; Szólószonáta gordonkára - III. Allegro molto vivace, op. 8; Szonáta gordonkára és zongorára, op. 4; A 150. genfi zsoltár; Ének Szent István királyhoz; Táncnóta; Adventi Ének; Szép könyörgés; A 114. genfi zsoltár

Km.: Fülei Balázs (zongora), Várdai István (gordonka), Erdélyi Dániel (orgona), Pataky Nőikar, Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Zoltán Nőikara, Miraculum Gyermekkar, Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus, Cantus Agriensis Kamarakórus, Budapesti Ifjúsági Kórus, Pécsi Református Kollégium Vegyeskara
Vez.: Fazekas Ágnes, B. Horváth Andrea, Durányik László, Gergely Péter Pál, Gerenday Ágnes, Hoppál Péter


2008 december 20. (szombat)
Pataky Nőikar karácsonyi koncertje a ...... református templomban, Kőbányán.

fair trade

Évekig egybehangzó módon állítottam (én és én), hogy képtelenség számomra a nyaklánc viselése. Erre egy kidolgozott elmélet is van, miszerint a szemüveg már épp eléggé hangsúlyos dolog és a nyaklánc csak összezárná a fejünket (a fülbevaló ellenben tökéletes függeléke az arcnak, mivel folytatja kissé a szemüveg ívét). Ejhám, de most nem bírtam kapzsiságommal, divatpunciságommal, gyöngyimádatommal, és az olcsó áru keltette ördögi hívószóval. El sem hiszem, hogy annyiba került, amennyibe............. Köldökig érő gyöngysor, abból is 6db tesz ki egy láncot....... nos ez 200HUF. Bele sem merek gondolni, hogy kicsi kínai, bangladesi, indiai (a satöbbik is) koszos gyerkőcök egész nap csak ezeket fűzik, hogy belevakulnak. Aztán megkapják érte járandósagukat, szerintem 20 forintnak megfelelő összeget sem egy napra.....bár elképzelhetőnek tartom, hogy semmit sem kapnak........ a kész termék ára jóval az alapanyag kiskerár alatt van.....
Nem akarom tudni miként éri ez meg nekik (de asszem tudnom kéne. Mindenkinek....)

eset

Hajnalban cammogok hazafelé a Lehel utcai barátnémtól. A saroknál jártam épp, amikor egy hatalmas csattanást hallok az utcából, de mivel még a sarok előtt voltam kicsivel nem láttam be az utcát, hogy mi történt. Kb. 2 másodperc múlva csikorgás közepette egy autó csúszik el az orrom előtt ferde testhelyzetben a villamossíneken, jelentős sebességgel. Asse tudtam, merre száguld, pörgött- forgott és csak jött, jött. Lemerevedve bámultam (fussak? merre?), amint beleszáll a villamosmegállóba. Eszméletlen robaj és utána csend. Meg se tudtam moccanni. Most mi van?! Ha odarohanok és felrobban? Ha nem is egész embereket találok?
Aztán inkább odaszaladtam egy külföldi sráccal egyetemben. Csak egy ember ült benne és már mászott ki a kocsiból mire odaértünk. Láthatólag nem lett baja, amit nem is értek.................... A kocsi totálkárosra összetört, fura szagok keveredtek, az autó mindenféle folyadékai. Belül füst.
A villamosmegállókban nem állt senki, ami egy égi rendelet lehetett, hiszen fél 5 múlt nem sokkal, az első villamosok ideje. Pár perc múlva meg is jelent egy villamos a színen.
Kissé gyomorgörccsel utaztam hazafelé.

kétségtelenség

Megszereztem a vezetéshez szükséges rutint (lófaszt......, de legalább megvan a vizsgám). Úgy hiszem soha senkinek egy halovány kétsége sem lehetett efelől, hisz minden arannyá válik, amihez csak hozzáérek (arról meg nem szólnék egy szót sem, hogy fejben a következő vizsgát tervezgettem..... miként fogom lefizetni a vizsgabiztost.........). Óriási magabiztosságom ismét győzedelmeskedett (a remegő lábam okozta hanghatást a kuplungon meg csak az oktatóm tette szóvá. Ki tudja, a vizsgabiztos tán nem is hallotta.)
Lényeg a lényeg. Szerdán este evakuálásra kerül sor a X. és XIII. kerületben. Kátyamama látnoki képességeinek köszönheti nyugalmát, hiszen pár hónapja elhagyta a legveszélyeztetettebb vörös-zónát.

sps

Ha október elején írom meg ezt a bejegyzést, így hangzott volna:
Vége a nagy várakozásnak, lehullott a lepel. És mindenki csalódott. A 28-as villamos piac előtti szakaszát végre felújították, de nem változott semmi. Az átadás utáni első utamon remegve vártam, hogy átérjünk a Könyvesen. Felkészültem lelkiekben és testemet is pozícióba állítottam, hogy ha zöldet kapunk én biz belefogok préselődni az ülésbe és hipp a Blahán termek. Nem így történt..... Ha lehet ilyet elképzelni, a villamos még korábbi rekordjait is túlszárnyalta lassúság terén. A tempó jellemzésére elmondom, hogy kényelmes biciklistempóval 3 megálló alatt 2 villamost lehetett eddig lehagyni......

De most egyenes emberként bocsánatot kérek, hiszen száguldás van. A kezdeti óvatosság elmúlt és már csak az ugrándozó pici emberek szabnak neki határt.