még úccse

Szuper egy hétvégét éltem át. A kezdeti nehézségek is segítettek, hogy a végére szuper legyen. Hétfőn lett volna pályafutásom ~ 2. legnehezebb vizsgája.......... aggodalom, gyötrelem, lelkiismeret furdalás. Ehhez hozzájárult a kellemesen eltöltött 4 órás buszút. Kiderült, hogy a mohácsi gyorsjárat címkét viselő busszal csak az a gond, hogy nem megy el odáig. Így még éppen helyet kapva (bár elkülönülve) felnyomakodtunk a másik buszra (az előre váltott jegyek elfogytak már egy órával azelőtt....). Fenék, pocak, minden belógott az ülésemre és még egy szörnyen izzadó fószert is kikaptam. Kapaszkodott és csöpögött a kezéről az izzadság.............jáhj, néha a lábamra, néha a kezemre (épp merre kanyarodott a busz). Hát hányingerem lett rendesen. Még jó, hogy csak DÚV-ig utazott.
Jajj, de a másnap, az más nap....... Lovaspanzióban voltunk családi ramazúrin. Két büdös kutya, medence, mérhetetlen sok étel és ital társaságában. Divattá lett a ruhástul fürdés. Én is megkaptam. Belebaszarintottak. Node, mindent ki kell próbálni, még úgysem fürödtem szoknyában és blúzban!
Az éccaka kicsit rendezettebben ment tovább. Volt tambura feszt. Ottan üldögéltünk néhányan és söröcskéltünk jó darabig.