lilla

Ó ÉG! Mire bukkantam mán' megint. Ilyen ez az időszak, mindent meg kell tenni a tanulás elkerüléséért. Vince Lilla. Jajj. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki most feljajjozik, gondolok itt családom számos tagjára.
Már nem is emlékszem mikor, de igen pöttömként egyik (asszem) szülinapra kaptunk nővéremmel egy frankó kis ajándékot. Sétarepülőztünk. Nagyi jött velünk meg a pilóta egy kis géppel. Hát tisztára, mint egy autó. Tényleg kicsi lehettem, mert még autóban hányós korszakomat éltem. Ismétlem: tisztára, mint egy autó. Úgy rázott a fránya motor mindent, hogy az útból csak arra emlékszem, hogy a hátsó ülésen őrlődtem a gyönyörködés és a hányinger között. Néztem a repcsi kerekeire ragadt fű csomókat, ahogy a szélben lebegnek. A dolog legjobb része az volt, hogy leszállás után kaptunk egy ajándék kazit. Jó kis reklám kazit. Vince Lilla tündökölt rajta négy teljes számmal illetve két meggyőző beszéddel, hogy mennyire jó üzlet az üzletembereknek repülővel menni akárhová.... mert az idő pénz! Talán, mert rosszul voltam (vagy inkább, mert senkinek nem kellett?!) megkaptam a kazettát és féltve őrzött kincsként imádtam. Évekig. Négy számot. Én lehettem abban az időben a legjobb marketing fogás. Kívülről fújtam már egy hét múlva a reklámszövegeket is. Hogy senkit ne zavarjak vele, fülhallgatóval hallgattam. Énekeltem is hozzá (hogy senkit ne zavarjak!).
A számokat még tudom, szerintem vésővel sem lehet eltávolítani őket onnan, ahol vannak. (ijjá, lehet, hogy túl sok memóriát foglalnak és most miattuk nem megy más, ugye?). ÉÉÉÉÉÉS MEGTALÁLTAM négyből HÁRMAT! Most itt.Hallgatom őket. Fújom őket. Trillázok! "Nincs alattunk háló és nem számít a mélység. A fák vonala csupán a Föld homlokán...." (most hallom ám, hogy nem is így van: nem a fák vonala, hanem a fák vonalak - mert magasan vagyunk. Vili ugye?).
Egyszer majd közzéteszem a linket is, de most ismét rám tört a féltve őrzés.

Egyébként nem is szeretem ezeket a számokat.