Meg kell, hogy emlékezzek fergeteges pénteki programunkról, a szánkózásról. Mivel nincs pénteken óránk elhatároztuk, hogy mostantól jó programok tömkelegét fogjuk gyakorolni ezeken a napokon. Az első megvolt, bár kevesen voltunk.............
Persze, mint minden kirándulásnál, most is sikerült találni egy négylábú kísérőt egy szakaszra. Imádom, hogy minden kunyerálás nélkül csak hozzánkcsapódnak és egy darabig velünk bóklásznak. Körbeszaladgálnak, megvárnak és jönnek, amíg kedvük tartja. Számtalan ilyen kirándulós kutyával hozott már össze a sors az évek alatt és remélem mindig akad majd egy..... (emlékszem volt egy barna vizslaszerű a Bükkben, Böfi a GT-ben, Mátrában egy loncsos, síelésnél egy kis fekete, most egy torzonborz.................)
szerda, február 25, 2009
őrangyalok
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Mellénk Hollókőtől Nógrádsipekig kéktúrázás közben csapódott egy kuty, eleinte próbáltuk lerázni, de aztán letettünk róla. Egészen a végcél falu határáig jött velünk, folyton előre hátra rohangálva, aztán gondolom megérezte hogy nekünk ennyi volt mára, és elindult haza :)
ezek ilyenek. Jönnek és körülötted bóklásznak, de konkrétan nem akarnak semmit. Egyik se kunyizik kaját vagy simit, csak követ. Megszokták a túrázókat és legalább addig sem unatkoznak. (bár szerintem tényleg őrangyalok)
Megjegyzés küldése